Pécs 2010 EKF

Szeretjük ezt a várost és mind, komolyan úgy gondoljuk, Pécs Európa Kulturális Fővárosa - nem csak 2010-ben, hanem mindig. A cím hivatalos évében viszont igyekszünk tudósítani mindenről, amit csak érdekesnek találunk. A posztokat és fotókat a Pécsi Tudományegyetem UnivPécs című kéthetilapjának néhány dolgozója, civilben érdeklődő pécsiek és Pécs-környékiek írják, fotózzák és szerkesztik.

Linkek:

 Photobucket


 Photobucket

 Photobucket


 Photobucket


Utolsó kommentek

  • Lothapapa: És íme, a tortúra -látszólag- befejeződött. Hatalmas szürke, foltokban zölddel. (2010.06.16. 11:30) Pécs úttalan utakon
  • Birtalan Balazs: Fincsi történet. Magyarország, én így szeretlek. :D (2010.04.17. 17:34) Pécs úttalan utakon
  • Bzsk: Balokány Pécs szégyene, rossz látni hogy már évek óta csak a pepitából kieső részeg hányja tele meg néhány csöves használja átmeneti szállásként. Az a hely többet érdemel...mondjuk így lelakottan is... (2010.03.31. 13:11) Idealizmus és játék – az Opus 2010 csúcsa
  • he: Hátnemtom. Naponta figyelem a buszból és nekem egyre bizarabb kívülről. A Tudásközpont viszont már tényleg majdnem készen van - kívülről legalábbis úgy tűnik. A Balokánnyal mit fognak kezdeni? Csak ... (2010.03.28. 20:43) Idealizmus és játék – az Opus 2010 csúcsa
  • arvisura: Ez legalább értelmes hozadéka az EKF-nek. (2010.02.09. 23:24) Felderítési jelentés
  • Utolsó 20

2010.06.05. 03:00 aprobuba

Polly Pocket maffia wars

 

 
 fotó: Éder Éva

Bertolt Brecht: Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése
Örkény István Színház, Budapest


Arturo Ui, gengszterfőnök/Egy nő: Kerekes Éva
Az öreg Dogsborough/Egy színész: Csuja Imre
Ernesto Roma, Ui hadnagya: Ötvös András m. v.
Emanuele Giri, gengszter/Goodwill, egy úr a városházáról: Polgár Csaba
A virágkereskedő Giuseppe Givola, gengszter/Gaffles, egy úr a városházáról: Máthé Zsolt
Sheet, hajóvállalattulajdonos/Ted Ragg, riporter/O'Casey, vizsgálóbiztos/Védő/Ignatius Dullfeet: Debreczeny Csaba
Betty Dullfeet, a felesége/Dockdaisy: Szandtner Anna
Dogsborough Jr./Bowl, Sheet pénztárosa/A vádlott Fish/A fiatal Inna, Roma bizalmasa: Barabás Richárd e. h.
Flake, karfioltrösztös/Bíró: Für Anikó
Butcher, karfioltrösztös/Hook, zöldségkereskedő: Dömötör András
Clark, karfioltrösztös/Ügyész: Takács Nóra Diána

súgó: Kanizsay Zita
ügyelő: Héricz Anna
asszisztens: Ari Zsófi
maszk: Szabó Cili
zene: Tallér Zsófia
díszlet: Ambrus Mária
jelmez: Benedek Mari
dramaturg: Ungár Júlia


rendezte: Zsótér Sándor


-Semmi komoly, reszkess csak-mondja Ernesto Roma, Ui hadnagya a halála előtt, és mi reszketünk ekkor más nagyon a POSZT nyitódarabján, a budapesti Örkény Színház Arturo Uiján.

A darab Brecht hűtlenül kezelt története (Állítsátok meg Arturo Uit!) és amiről beszélnek, azt tudja az egész világ-hangzik a bevezetőben a magassarkútól sánta Givola (Máthé Zsolt) virágkereskedőnek álcázott maffiózó enumerációjában, amelyet az óriási karfiol körül tart. Gengsztersztori következik, bólintunk és várjuk a kliséket, amelyek jönnek is, keményfiúk fegyverekkel, a vén maffiózó, a szép özvegy, az ellenállók (halottak) és a behódolók (halottak), ám a stilizált díszlet és a jelmezek annyira zseniálisak, hogy látom magam előtt az elveszett lelkű kisgyereket, aki gyilkolósat játszik polly pocket babáival a szoba sarkában. Kinyitja, majd becsukja az óriás karfiolt, karfiolnénik és karfiolbácsik a karfioltrösztben, és nyilvánvaló, hogy itt valami bűzlik. Kedvence a rózsakirálynő vagy Hüvelyk Panna, ő lesz a maffiavezér, a gengszterfőnök, Kerekes Éva Arturo Ui-ja pedig ámulatos, egyszerre bájos, kényeskedő virágszál és a legerősebb kezű férfi, ideggyenge hisztis picsa és könyörtelen gyilkológép, aki úgy udvarol, mint kígyó a madárnak. Hitler helyett is Hitler. -Szóval, mit válaszolsz, barátok leszünk?-kérdezi, miután már túl vagyunk a nagy mészárláson, rabláson, gyújtogatáson, önkényen és gyilkoláson, mi meg csak reszketünk, és nem szólunk, csak feltartjuk a kezünket és megadjuk magunkat a darabnak.

10/7
 
Apró Annamária
 
 
 
Virágos kert az élet...
 
Hitlertől a gigantikus karfiolig eljutni talán merész értelmezés, de mint tudjuk, a szerző  halott, ezért a rendezők ma már kirosszalkodhatják magukat. Zsótér levetkőzteti a nagy tekintélyű királyt és új ruhába öltözteti, szép rózsaszín rózsajelmezbe. Mert a határok feszegetésre valók és a mondanivaló számít, a konvenciók helyét átvette a szabad asszociációk virágoskertje. Lényegében pedig Arturo Ui és a kisherceg rózsája ugyanaz, az önzőség a fontos. Mi lett volna, ha Rómeó és Júlia nem halnak meg? Lehet, hogy rövid időn belül tányérokat vagdostak volna egymáshoz. És mi lenne, ha a gőgös rózsa alattvalókra találna? Megtenné magát maffiavezérnek és uralma alá vonná az egész karfiolbizniszt, az összes karfiolt és tulipánt, de még a sünöket is. Az üzlet virágzik, a rózsa viszont kényes teremtés, ha nem kap megfelelő gondozást, hamar elpusztul. Arthuro Ui, az ember, a rózsa, a férfi, a nő Edward király módjára őrül bele saját gonoszságába. Ám a befejezés kissé kényszeredettnek tűnik, Zsótér hamar elintézi a kis virágszálat. Ami működővé teszi az egészet, az a külcsín: a gyönyörű jelmezek, az ötletes díszlet és a színészi játék. Mindezt finom humorpókhálóval szövi be a rendező és sikerül elérnie azt a törékeny egyensúlyt is, hogy mindig fenntartsa valamivel a néző figyelmét, akár egy fényjátékkal, akár egy színpadi elem mozgatásával. Ötletességből ötös, de az egytől tízig terjedő skálánkon hét pontra értékelem az alkotást. 
 
10/7 
 
BIRCSÁR Dóra
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: poszt ekf


A bejegyzés trackback címe:

https://2010up.blog.hu/api/trackback/id/tr32057759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.